2011. december 11., vasárnap

34.rész

Nagyon sajnálom, hogy nem volt rész, de elromlott a gépem stb..:S
Na a részről csak annyit, hogy ez egy befejező rész lett.Igen, sajnos vége lett ennek a blognak. Eléggé furcsa nekem is, de sajnos már nem tudok mit írni bele. Azt hiszem minden benne van amit szerettem volna. Az igazat megvallva, nem gondoltam volna, mikor elkezdtem nyár végén ezt a blogot, hogy ideáig el is fogok jutni. De megtörtént, és büszke is vagyok magamra, hogy egy ilyen blogot megcsináltam. 
Nagyon köszönöm a sok-sok kommentet NEKTEK! :) ♥ Hiehetetlenül sokat segítettek nekem azzal, hogy itt voltatok, és olvastátok a blogom.:)♥ Nagyon furcsa lesz nélkületek, de remélem a másik blogjaimnál fogtok írni.:) 
Jó olvasást és sok sok puszii :) ♥ Imádlak titeket.:)♥♥

*Madison szemszöge*

Másnap reggel arra keltem, hogy Justin simogat. Imádom a hétvégéket, mert olyankor mindig együtt vagyunk.

- Jó reggelt, álomszuszék! - köszöntött.
- Neked is. – válaszoltam, és kapott egy reggeli csókot.

Még vagy 1 órán keresztül lustálkodtunk az ágyban. Aztán nagy nehezen felkeltünk. Én egyből elmentem a fürdőbe zuhanyozni, de közben Justin betámadott, és már nem is voltam egyedül. Olyan fél 10 fele reggeliztünk is, aztán úgy döntöttünk, hogy meglátogatunk mindenkit. Jobban mondva Pattiet és anyuékat.

*10 év múlva*

- Elena Bieber! – kiabáltam fel az emeletre. – Gyere enédelni.

Nos, gondolom érdekel titeket ki is lehet Elena. Ő Justin 9 éves lánya, aki egyben az én lányom is. Jobban mondva még csak 8, mert 3 hónap múlva lesz 9.

- Itt vagyok már anyu. – jött be a konyhába, és már le is ült.
- Na végre itt is van a kislányom. – mondta Justin, adott neki egy puszit, és leült ő is az asztalhoz.
- Jó étvágyat! – mondtam, és leraktam a nagy tálat az asztal közepére. Mindenki szedett magának, és együtt ebédeltünk. Szerencsére minden nap együtt eszünk,mint egy rendes család. Jobban mondva nem mint..mert egy rendes család is vagyunk.

2011. november 21., hétfő

33.rész

Itt is vagyok, a 33.résszel.:) Csak szeretném tisztázni, hogy Justin nem csalta meg Madet..:) és azt hiszem nem is fogja..de nem mondok semmit sem biztosra..:P
Amúgy jó olvasást, és nem tudom mikor jön a kövi, de sietek..:P :)
Na puszii♥

* Mira szemszöge*

- Önöknek kisfiuk lesz. –mondta az orvos. Azt hittem nem hiszek a fülemnek. Annyira szerettem volna, hogy fiú legyen. Hihetetlenül boldog voltam, és még mindig vagyok is. Chaz csak a kezemet szorongatta, és megszólalni se tudott.

*Justin szemszöge*

Délután a stúdióban voltam, és megláttam Selenát egy másik sráccal, miközben smároltak. Eléggé kiakadtam, és nem tudtam, hogy mit csináljak. Legszívesebben felhívtam volna Chazt, de nem akartam zavarni, mivel Mirával volt. Egyből beültem a kocsiba, és elindultam haza felé, de tudtam, hogy nem hallgathatóm el Ryan elől, hiszen az rosszabb lenne neki, ha nem tudná, hogy Selena megcsalja. Egyből Ryan felé vettem az irányt, és elmondtam neki mindent. Nagyon kiakadt, és Selena cuccait ki akarta dobni a házból, de inkább leállítottam, hogy előbb beszéljék meg. Aztán mondtam neki, hogy nekem mennem kell, de ha beszélt Selenával, akkor hívjon fel, vagy jöjjön át.

Mikor haza értem, Mad már otthon volt.

- Szia kicsim! –köszöntem neki, átöleltem, és kapott egy csókot. Vagy 2 percen keresztül csak csókolóztunk. Még mindig elveszi az eszem..:$
- Szia. –mondta,miután elváltunk egymástól.
- Képzeld, ma nagyban sétálok a stúdióban, amikor megláttam Selenát, egy ismeretlen sráccal smárolni. –meséltem neki. Tudom, hogy rosszabb vagyok mint egy pletykás vénasszony, de Madnek mindent elszoktam mondani.
- Hogy mi?? –mondta, és a hanga vagy 2 oktávval feljebbment. – Ryannek elmondtad?
- Persze. Haza akartam jönni, de útközben úgy döntöttem, hogy elmondom neki.
- Akkor jó. És nagyon kivolt? –kérdezte, aztán mindent elmeséltem neki.

Este Miráék leptek meg minket. Ryan is épp akkor jött át, és 5en kiültünk a teraszra beszélgetni.

- Na meséljetek már, keresztlányunk vagy keresztfiunk lesz? –kérdeztem, hiszen már nagyon kíváncsi voltam.
- Háát.. –húzta a szót Chaz. Azt hittem ott helyben kiherélem.
- Bazdmeg, haver! Ne húzd már az időt! –szólalt meg Ryan.
- Na jó. Fiunk lesz! –mondta meg végül Mira. Annyira örültem, és még mindig örülök is neki, hogy keresztfiam lesz. Mondjuk nem is tudok Mirához meg Chazhez kislányt képzelni. Inkább majd nekünk lesz. Igen, nekem és Madnek. Én nagyon szeretnék majd egy babát.

2011. november 20., vasárnap

:)

Na sziasztok! :)
Kezdtem megint egy új blogot..*.* a barátnőmmel Vyóval..:) már fenn is van az első rész.;) olvassátok el, és hagyjatok komit, hogy tudjuk, tetszik-e nektek..:) ♥ 


Itt a blog. :) http://truefriendslife.blogspot.com/

32.rész

Na itt is vagyok ;) Jó olvasást. puszii :) ♥

Selenával viszonylag jól kijövünk, bár azért megvan a 3 méter távolság. Állandóan Justinnal lenne, de Jus tudomást sem vesz róla. Miráról nem is beszéltem. Ugye kisbabát vár, és már a 4 hónapban van. Már csak 5 hónap, és keresztanyuka leszek. Annyira jó érzés. Miráék ma mentek ultrahangra, és ha minden jól megy, akkor már este tudni is fogjuk, milyen nevet is keresgéljünk.

Miközben nagyban pakoltam a szobánkba, meg kitakarítottam, Justin hazaért, és eléggé szomorú fejet vágott. Nem tudtam mire vélni, de remélem semmi baj nem történt.


*Ryan szemszöge*


- Selena, ezt nem hiszem el! Hogy tehetted ezt velem? De most komolyan. – teljesen kiborultam. Selena kisírt szemekkel közölte velem, hogy megcsalt.
- Ryan, kérlek bocsáss meg. Nem tudom mi ütött belém. Egyszerűen csak megtörtént. – Kezdett bele Sel.
- Nem Selena, nem érdekel. Kihasználod, hogy híres vagy, és más emberek érzelmeivel nem is törődsz. Azt hiszed, hogy nem tudtam volna meg. Ha Jus nem is lát meg azzal a gyerekkel, akkor is megtudtam volna. S szerintem szerencséd van, hogy ő mondta el, mert az tuti, hogy akkor már a cuccaid se lennének itt. – Akadtam ki teljesen. De azt hiszem igazam van.
- Hogy Justin látott?? – csodálkozott Selena.

Végleg szakítottam Sellel, bár eléggé szarul érzem most magam. Megint egy újabb csalódás. Nem értem miért nem tudok annyira szerencsés lenni, mint Justin vagy Chaz. Na mind1 is. Igazából az történt, hogy Selena ’elment’ a stúdióba, csak éppen Justin meglátta egy másik sráccal, és egyből eljött hozzám. Ebből a szempontból szerencsés vagyok, hogy van egy ilyen barátom, hiszen igaz, hogy ez fáj, de ha nem tudom meg akkor az rosszabb lenne. Ezt Justin is tudja, ezért mondta el. Na de a lényeg az, hogy amikor megtudtam, akkor egyből mentem is a szobába, hogy kidobáljam Selena cuccait. Justin állított le, hiszen ez nem lett volna megoldás semmire se.

*Mira szemszöge*


Chazzal épp most megyünk ultrahangra, és ma fog kiderülni, hogy kislányunk, vagy kisfiunk lesz-e.

- Jó napot! – köszöntünk egyszerre, mikor beértünk.
- Jó napot! Örülök, hogy megérkeztek – mondta az orvosom. – Kérem Mira, feküdjön ide.

Már egyből mentem is, és felhúztam a pólóm. Közben felfeküdtem az ágyra, és Chaz odajött mellém. Megfogta a kezem, és vártuk, hogy megtudjuk a gyermekünk nemét.

- Hát.. Amint látom, ez a kis gyerkőc nagyon nyugodt, és pont látjuk is, hogy kisfiuk vagy kislányuk lesz-e. – mondta az orvos. Mi már kérőn néztünk rá, hogy mondja. - Látom szeretnék már tudni. Nos akkor nem is húzom tovább az időt. Önöknek…

2011. november 18., péntek

31.rész

Itt is a kövi..:) sajnos nem tudom, hogy lesz-e rész a hétvégén, de megpróbálok hozni..:)
Na jó olvasást, puszii ♥

- Selena. –nekem konkrétan az állam esett le. Örülök neki, hogy Ryan boldog, na de pont Selenával?? Nem azért, mert nincs vele semmi bajom, de félek, hogy Ryan megint összefog törni.
- Húú haver! –mondta Jus eléggé lepődötten – Rá nem számítottam volna. De hát akkor gratulálok, és sokáig.

Még egy darabig beszélgettünk Ryannel, aztán elkezdtem csinálni valami vacsorát. Közben a srácok beszélgettek. Mikor megcsináltam a kaját, szóltam a srácoknak, hogy jöjjenek enni. Kiültünk a teraszra, mivel nagyon jó idő volt kinn.

- Amúgy, még azt akartam mondani, hogy már többet nem leszek a nyakatokon. - mondta Ryan.
- Nem vagy a nyakunkon, de hogy érted ezt? – kérdeztem tőle.
- Hát úgy, hogy már van egy kis lakás, ami kibéreltem, és oda fogok költözni, hiszen már ti is nemsokára összeházasodtok, aztán nem kellemes úgy élni, hogy valaki mindig itt van nálatok.
- Hát haver, ezzel igazából semmi bajunk, de ha te így döntöttél, akkor jó. – mondta Jus, aztán ő evett is tovább.

Kaja után összepakoltunk Justinnal, aztán felmentünk a szobánkba beszélgetni.

- Kicsim! Szeretnék veled beszélni. – kezdte Justin, és közben leült az ágyra, és mutatta, hogy menjek oda hozzá.
-  Mond! – mondtam neki, miközben odabújtam hozzá.
- Szerintem mi is elkezdhetnénk gondolkozni az esküvőnkön. – mondta, és megcsókolt.

*3 hónap múlva*

- Mad, gyere segíts a ruhámat bekötni légy szíves! – kiabált nekem Mira. Igen, már az esküvő kezdődik. Körülbelül van fél óránk, hogy Mira összekészüljön, és elkezdődjön az esküvő. Mira csodálatos ebben a ruhában, és még a kicsi pocakja sem látszik annyira. Gyönyörű menyasszony és kismama egyben. Annyira látszik rajta, hogy boldog. És meg is érdemli.
- Jövök! –indultam is neki segíteni. Közben még én is készülődtem. Nem is mondtam, de a mi esküvőnk is hamarosan itt lesz. Pontosabban Július 5-én lesz. Na de most Miráék esküvőjére koncentráljunk.

Miután már mindenki összekészült, jobban mondva Mira, megkezdődött az esküvő. Justinnal már ott álltunk, a tanúk helyén. Mira el is indult, és csak úgy sugárzott. Chaz olyan szerelmesen nézte, és várta, hogy végre odaérjen hozzá. Látszik, hogy ők tényleg összetartoznak.

Az esküvő bonyodalmak nélkül lezajlott, és mindenki nagyon jól érezte magát. Mira abban a gyönyörűséges menyasszonyi ruhában volt, és pedig egy sima bőrszínű egyberuhában voltam, és egy hozzávaló magassarkúban.